1. TIBORCZ-ADÓ

Visszaveszünk abból a rengeteg pénzből, amit a NER oligarchái elvettek Budapesttől és a budapestiektől. A félmilliárd forintos, többnyire Fidesz-közeli ingatlanokra új adót vetünk ki, az ebből befolyt pénzt bérlakás-építésre és -felújításra fordítjuk.

Budapest mára egy kettészakított város lett. Szolgálja a kiváltságos kevesek gazdagodását, de közben fájóan keveset szán a budapestiek hétköznapjaira, a város élhető jövőjére. Amire Orbán, a Fidesz helytartói, vagy a NER oligarchái akarják, arra van pénz, ami a budapestieket szolgálná, arra alig. Így, a budapestiek döntésre ellenére, folytatódik a lopakodó olimpiai program (LOP), nem kevesebb mint ezer milliárd forintot költenének olyan presztízsberuházásokra, amelyeknek semmi közük ennek a városnak a jövőjéhez. Az ilyenfajta közpénzszórásból, vagyis  a - mások mellett - a budapestiek kárára gazdagodó NER-elit kivagyiságával és rátartiságával tolja bele a képünkbe a saját luxusvilágát. Felvásárolták a fél Belvárost, az Andrassy úti palotákat, a Hegyvidék legdrágább telkeit, a méregdrága terepjáróikból nem érzékelnek semmit abból, milyen is a többség Budapestje

Ha igazságosságról beszélünk akkor azoknak akik ilyen sokat elvettek vissza kell adniuk valamennyit.

Ezért bevezetjük a Tiborcz-adót. A Tiborcz-adó a mintegy félmilliárdnál forintnál drágább budapesti ingatlanok tulajdonosaira vonatkozik majd, a tőlük beszedett pénzt pedig a lakhatási válság enyhítésére, a fiatalok lakáshoz jutásának segítésére, bérlakás-programra és a rossz állapotú önkormányzati lakások felújítására fordítjuk.

Mi ez, egy új ingatlanadó?

Nem, a Tiborcz-adó nem ingatlanadó, inkább a felső 1 százalék hozzájárulása a közösség céljaihoz. Sajnos tudjuk, hogy ez a felső 1 százalék nagyobb részt a NER kedvezményezettjeiből áll Budapesten.

Ez kerületi hatáskört érint.

Igen, a Tiborcz-adót a kerületekkel való együttműködésben lehet beszedni. Biztosak vagyunk abban, hogy ez a kerületeknek is érdeke. A főváros és a kerületek újtípusú együttműködését a Budapest Alkotmány rögzíti majd, ennek része lesz a Tibocz-adóval biztosítható igazságosabb teherelosztás.

Nem alkotmányellenes a Tiborcz-adó?

Nem, mert az alapja egy ma is létező adónem, jogszerű és elvszerű a ma is fennálló lehetőséget csak és kizárólag azokra alkalmazni, akiktől ez a pénz visszajár, illetve akik ezt megengedhetik maguknak.

Mennyi pénzre számítunk?

A szakértői becslések szerint évente több milliárd forintról van szó.

Hány ingatlant érinthet?

Több ezer ilyen ingatlan van Budapesten, és látjuk, évről évre egyre több.

Miért gondolják hogy aki milliárdos, az NER-lovag és Tiborcz-adót érdemell? A tisztességesen meggazdagodott milliárdosokkal mi lesz?

A tisztességes milliárdosok nem fognak megsértődni azon, hogy valamennyit adjanak a közösség részére. Akik viszont a közösség rovására gyarapodtak, azoktól vissza kell vennünk a közösség javára.

2. KÖZLEKEDJ OLCSÓBBAN!

Minden felnőtt budapesti közlekedési támogatást kap, és maga döntheti el, hogy azt közösségi közlekedésre, parkolásra, vagy épp bringázásra használ fel. A nyugdíjasok ingyenes utazása érintetlen marad.

Ma Budapesten az éves felnőtt bérlet több, mint százezer forintba kerül, miközben az, aki fizetős parkolási övezetben lakik és ott is parkol, évente 1-1,5 millió forintos támogatást kap az önkormányzattól, hiszen ennyitől esik el egy önkormányzat, amikor ingyenesen, vagy nagyon kedvezményes áron adnak a kerületek az ott lakóknak. .

Nem nehéz belátni ennek a mai rendszernek az igazságtalansáégát. Különösképpen, ha hozzávesszük, hogy Budapest és mindannyiunk érdeke, hogy kevesebbet közlekedjünk autóval, többet használjuk a BKK járatait, sétáljunk vagy biciklizzünk.

Olyan igazságos közlekedési csomagot vezetünk be, amelyben nem csak az autóval rendelkezők, de minden budapesti támogatást kap, és amely lehetővé teszi a budapestieknek, hogy ők maguk döntsenek, mire fordítják ezt a támogatást.

Minden felnőtt budapesti évente megújuló közlekedési támogatást kap, amelyet saját mobilitására fordíthat. Saját döntése alapján ebből fedezheti autójának parkolását lakóhelye közelében (,amennyiben fizető övezetben lakik, és így szüksége van erre), radikálisan csökkentett áron vásárolhat éves Budapest-bérletet vagy használhat egyéb mobilitási szolgáltatásokat.

Az új rendszer nem érinti hátrányosan az autótulajdonosokat, hiszen ha úgy döntenek, pontosan azt az állapotot tarthatják fenn, amelynek alapján ma ingyenesen, vagy kedvezményesen parkolhatnak Ugyanakkor sokan elgondolkozhatnak, valóban érdemes-e fenntartani az autójukat (illetve a belvárosban tárolni), ha helyette jelentősen csökkenthetik a BKK-bérletük árát.

Az összetett rendszert néhány példán keresztül a legegyszerűbb bemutatni:

• Péternek (52) nincs jogosítványa, BKV-val jár nap mint nap. Alapvetően elégedett, mindenhova el tud jutni, bár az árát kicsit sokallja. Péter a közlekedési támogatását arra használja, hogy olcsóbb legyen a bérlete, így nyugodt szívvel vásárol éves bérletet a korábbi havi helyett.
  
  

• Kamilla (31) a belvárosban lakik. Van egy autója, de legtöbbször BKK-val jár a városban. Számára nagy lehetőség, hogy olcsóbb bérlettel utazzon, így mindenképp azt választja. Még gondolkozik, hogy autóját eladja, vagy szüleinél tartsa a külvárosban, ahol garázs is van a kertben.
  
  

• Mónika (42) is fizetős övezetben lakik, autóval jár dolgozni. Korábban kedvezményesen parkolhatott lakása előtt. Ezt az új rendszerben is szeretné megtartani, ezért a közlekedési támogatását Mónika arra költi, hogy továbbra is kedvezményesen parkolhasson a háza előtt, így nem jár számára semmilyen hátránnyal a közlekedési csomag bevezetése.
  
  

• Bence (36) a külvárosban lakik, autóval jár a városban. Bár sokszor gondolkozik rajta, hogy vajon tényleg megéri-e autóval közlekedni, hiszen sokat áll a dugóban, a bérlet árát sokallja. Az új közlekedési csomag hatására azonban úgy dönt, belevág, és elkezd közösségi közlekedéssel járni. Mivel Bence kedvezményes éves bérletet vásárolt, a hó végén nem is kérdés, hogy elsejétől is metrózik. Autóját egyre kevesebbszer használja, legtöbbször otthon hagyja. Bence tehát BKV-ra váltott, jövőre pedig valószínűleg el is adja autóját, hogy ne kelljen feleslegesen adózni utána. Jelenleg azt vizsgálja, melyik carsharing szolgáltatásra fizessen elő, hogy szükség esetén autóba tudjon ülni..

Szájbarágó

Mi a célja ennek a csomagnak?

Egy igazságos és fenntartható közlekedési rendszert akarunk létrehozni, ahol az önkormányzat azokat is támogatja, akik közösségi közlekedéssel utaznának, ezzel hozzájárulnak a légszennyezettség csökkentéséhez is. Ez nem jelent hátrányt az autóval közlekedőknek, de sokak számára csábító lehetőség lesz, hogy az olcsóbb bérlet fejében lemondjanak a saját autó használatáról. Ha kevesebbet autózunk, tisztább lesz a levegő, kevesebb baleset lesz az utcákon, jobban és tovább tudunk élni.

Milyen egyéb hatása lehet a csomagnak?

Az új közlekedési csomag hatására átalakulhat Budapest városképe. Ma egy belvárosi utcán alig lehet elférni a járdán a parkoló autók mellett, babakocsival már-már lehetetlen küldetés közlekedni. Ha az autótulajdonosok egy része az olcsóbb éves bérlet mellett dönt, a parkolóhelyek egy része felszabadulhat, helyükön pedig parkolók helyett parkok, fák, bicikliutak, szélesebb járdák, teraszok lehetnek.

A tömegközlekedés fejlesztését ez hogyan segíti?

A kedvezmények az éves bérletet érintik, tehát megváltozhat a havi és az éves bérletet váltók aránya. Bécsben, ahol alig laknak többen, mint Budapesten már közel 800.000 ember vásárol éves bérletet. Budapesten ez a szám csupán 40.000 körül van. Az éves bérletet vásárlók számának növekedése kiszámítható, stabil bevételt jelent majd a főváros számára, ráadásul az emberek is rászoknak a BKK használatára.

Másra, mint parkolás vagy BKK-bérlet, be lehet majd váltani?

Ha létrejön például egységes szabályozási keret a carsharing és egyéb mikro-mobilitási cégekre, integráljuk ezeket valamilyen módon a közösségi közlekedés rendszerébe, akkor nincs elvi akadálya, hogy közösségi autózásra, vagy éppen e-rollerezésre is használhassuk a kedvezményt.

Diákbérletet érinti?

A különböző kedvezmények bonyolult rendszerét át kell vizsgálni, de természetes, hogy a diákoknak kevesebbet kelljen fizetniük, mint a dolgozó felnőtteknek.

Érinti a nyugdíjasok ingyenes közlekedését?

Nem, a nyugdíjasok ezentúl is a jelenlegi kedvezményeinek megfelelően utazhatnak.

Kerületi hatásköröket is érint a javaslat?

Budapesten a változást akarók minden kerületben, és az egyéni körzetek 90%-ában többségben vannak. Ősszel nemcsak a főpolgármesteri pozíciót, de a kerületek nagy részét, így a közgyűlési többséget is visszaszerezzük a Fidesztől. Ahogyan a kerületekkel együttműködve az egységes parkolási rendszer, úgy az új közlekedési csomag is megvalósítható lesz Budapesten. Az a fideszes polgármester pedig, aki azt akarja, hogy a kerülete lakosai ne részesüljenek majd a közlekedési támogatásban, biztos lehet benne, hogy a kerület lakói az első adandó alkalommal el fogják kergetni.

Hány forint lenne a támogatás?

Felelős városvezetésre készülünk, ezért nem teszünk felelőtlen ígéreteket sem a kampányban. A főváros költségvetése átláthatatlan, a múlthavi zárszámadáskor is derültek még ki meglepetések az önkormányzat adósságának mértékéről. Ezért a konkrét számok meghatározása mindaddig nehézkes, amíg nincs teljes rálátásunk az önkormányzat pénzügyi helyzetére. Hosszú távon a célunk az, hogy a budapestiek jövedelemarányosan a bécsiekhez hasonlóan olcsón tudjanak a BKK járatain utazni.

3. ÚJ TÜDŐ BUDAPESTNEK!

Létrehozzuk a város legnagyobb telepített parkerdejét Csepelen és a Ferencvárosban, a Budapesti Nagyerdőt. Emellett zöldfolyosóval kötjük össze a Margitszigetet a Római-parttal. Tisztább levegő, jobb élet!

Míg a budai oldalon, a budai hegyeknek köszönhetően a budapestiek könnyedén indulhatnak egy kellemes sétára, kirándulásra, a belvárosban és a pesti oldalon élőknek ez csak hosszabb utazás árán megvalósítható. Hétvégéken tömve van a Normafa és környéke, nem véletlen: a természet közelsége, az árnyas fák, a pihentető séták minden budapestinek vonzó, lakhelytől függetlenül.

A Budapest Nagyerdő ezt az élményt fogja elhozni a belvárosban és Dél-Pesten élők számára is. A Soroksári-Duna két partján, Csepelen és a Ferencvárosban, a Fidesz-kormány lopakodó olimpia programjának (LOP) pazarló sportberuházásai helyett Budapest legnagyobb telepített parkerdejét hozzuk létre. Egy erdőt, amely összeköti a belvárost a külvárossal, ahol a budapestiek sportolhatnak, pihenhetnek és szórakozhatnak. Bár ma még a legtöbben úgy gondolhatják, hogy ez a terület messze van a városközponttól, csupán 3-4 kilométerre fekszik onnan, biciklivel, autóval vagy villamossal 15-20 perc alatt kijuthatunk majd.

A Budapesti Nagyerdő egy olyan ötlet, ami Budapest 21. századi történetének mintaprojektjévé válhat. Ami a 19. század második felének az Andrássy út és a Nagykörút kialakítása, az lehet a mi életünkben a Nagyerdő. Egy olyan projekt, ami nem önmagáért való, hanem megtestesíti a klímaválság elleni küzdelmet. Ami több oxigént, kevesebb szennyeződést, árnyas parkokat és zöld megújulást jelent. Mert a jövő Budapestje nem a vasbetonról, hanem a zöldről szól.

Szájbarágó

Hol lesz a Nagyerdő?

A Budapesti Nagyerdő a főváros IX. és XXI. kerületeiben, a Soroksári-Duna két oldalán valósulhat meg. A ma még jellemzően üresen álló, vagy alulhasznosított ipari és logisztikai épületekkel borított terület egybefüggő zöldterületté válhat. Míg ma ez a lepukkant barnamezős terület elválasztja egymástól a belvárost és a külvárosokat, a Budapesti Nagyerdő összeköti majd egymással ezeket a városrészeket.

Mekkora lesz a Nagyerdő?

A Budapesti Nagyerdő egy 525 hektáros parkerdő lesz. Ez ötször akkora, mint a Városliget vagy a Népliget, és éppen 1%-a Budapest teljes területének. 730 focipályányi méretű. Az érintett, megújulásra váró terület ennél is nagyobb, így lehetőség lesz arra, hogy új funkciókkal, új fejlesztésekkel alakuljon át a Budapesti Nagyerdő közvetlen környéke is.

Lesz valami ott fákon kívül?

A Budapesti Nagyerdő nemcsak egy ligetes, mezőkkel és tisztásokkal tarkított parkerdő lesz, hanem ennél jóval több. A környékben rejlő fejlesztési potenciál, a rozsdaövezet megújítása azt jelenti, hogy egy ekkora mértékű zöldítés mellett is rengeteg lehetőség lesz ingatlanfejlesztésre vagy éppen szórakoztató, kikapcsolódást jelentő beruházások megvalósítására. A területen található olyan műemlékvédelmet élvező épületegyüttes is, amelyek – új épületek mellett – a természet vonzásán túlmenően is élettel tölthetik meg ezt a területet.

Miből?

A Budapesti Nagyerdő környezete a város legértékesebb fejlesztési területei: hatalmas területek a belváros közvetlen közelében. A Nagyerdő létrehozása kiegészíthető a környék átgondolt fejlesztésével, amin keresztül az ingatlanfejlesztők majdani profitjának egy részét a Nagyerdő létrehozására fordítjuk.

Mikorra?

A Budapesti Nagyerdő a 21. századi Budapest zöld mintaprojektje lesz, teljes egészében csak a század közepére készülhet el, gondoljunk csak a Külső-Ferencváros megtisztítására, a terület jogi státuszának rendezésére, a fásítás előkészítésére. Ez egy olyan projekt, ami a mi generációnknak az örökséget, gyermekeinknek viszont az életet jelenti majd. Ugyanakkor Csepelen és a Soroksári-Duna mentén a fejlesztések hamarabb is megkezdődhetnek, így a Budapesti Nagyerdő első eredményei már a 2024-ig tartó ciklusban is megvalósulhatnak.

Hány fa lesz?

           Több, mint 100.000 fa lesz a Budapesti Nagyerdőben.

Mikorra lesz belőlük erdő?

Egy erdő telepítése gyorsan növő, úgynevezett pionír fajtákkal kezdődik – ezek már néhány év alatt is magasra nőnek.

Unalmas hely, nincs ott semmi!

Ez nem igaz. Míg a Normafánál a hegyeknek köszönhetően Budapest páratlan látképét élvezhetjük, addig a Budapesti Nagyerdőnél a Duna közelsége, a Soroksári-Duna vadregényes környezete jelent különlegességet. Ez egy olyan értéke a városnak, amelyet mindeddig méltánytalanul nélkülöztünk, miközben szó szerint a lábaink előtt hevert.

Messze van mindentől!

Tévedés! A Budapesti Nagyerdő csupán 3-4 kilométerre kezdődik a belvárostól, alig van messzebb, mint a Városliget. Miközben a területet sűrűn lakott városrészek övezik közvetlenül (Ferencváros, Csepel, Pesterzsébet, Kispest), addig a valamivel távolabb élők is könnyedén odabiciklizhetnek majd, akár családosan is, miután végre valódi kerékpáros hálózatot építünk ki Budapesten. A Nagyerdő azonban autóval és közösségi közlekedéssel is megközelíthető lesz, a 2-es villamossal például közvetlenül a belvárosból is.

Ez a terület tele van épületekkel, nem lehet csak úgy lebontani őket!

Teljesen egyértelmű, hogy a Budapest belvárosát övező rozsdaövezet át fog alakulni, nem maradhat mai formájában. Igaz ez a Külső-Ferencvárosra is: a század közepére el fognak tűnni a már rég nem használt ipari területek. A kérdés az, hogy mit szánunk a helyükre: hatalmas ingatlanberuházásokkal építjük be az egészet, hasonlóan a Duna túlpartján épülő BudaPart projekthez, vagy a 21. század legnagyobb zöldberuházásaként a Budapest Nagyerdőt hozzuk létre. Budapestnek zöldre van szüksége, nem több betonra.

Mi lesz az ott található cégekkel, intézményekkel?

Ezeknek új helyet kell találni, ez azonban sokszor amúgy is szükségszerű lenne. Legjobb példa az Illatos úton található állategészségügyi szolgálat, menhely. A jelenlegi telephely egyszerűen nem alkalmas az állatok méltó tartásához, ráadásul sehogy sem bővíthető. A költözéssel megoldható ez a régóta húzódó probléma is.

Az Illatos útnál szennyezett a talaj, azzal mi lesz?

A környék szennyezettsége egy olyan feladat, amelyet mindenképp meg kell oldanunk a budapestiek egészségének érdekében. Ez egy olyan érv, amely nem ellene szól, hanem éppen megerősíti, hogy kerüljön felszámolásra a rozsda, és a helyén zöld nyíljon és virágozzon.

Zöldfolyosó? Az mit jelent?

Egy összefüggő zöldfolyosót alakítunk ki a Margitsziget, az Óbudai-sziget és a Római-part összefűzésével. Ezek ma is létező és védendő zöldterületei a városnak, azonban mégsem lehet könnyedén, sétányszerűen végigsétálni rajtuk. Néhány apró beruházással elérhető, hogy egy 10 kilométer hosszú, Duna-parti zöldterület alakuljon ki, ahol sétálni, biciklizni, futni és sportolni lehet.

Mit kell ehhez építeni?

Már néhány kisméretű beruházásból megvalósítható a Zöldfolyosó. Meg kell teremteni a gyalogos kapcsolatot a Margitsziget és az Óbudai-sziget között (az Árpád hídról a Margitszigetre igen, de az Óbudai-szigetre jelenleg nem lehet lejutni), valamint az Óbudai-sziget és a budai oldal között a gázgyár magasságában. Ez egy kisebb gyaloghíd megépítésével megoldható. Emellett természetesen rendezni kell az érintett zöldterületeket, valamint gondoskodni kell a Római-part megóvásáról, az árvízvédelem megnyugtató rendezése mellet (ahogy a helyiek mondják: fák a Rómain, gát a Nánásin).

A Budapesti Nagyerdő a képen jelzett területen belül, összesen 525 hektáron terül majd el.